Megújuló energiaforrások fajtái és felhasználása


Általános tény, hogy a megújuló energiaforrások felhasználására, hasznosítására egyre nagyobb szükség van a világban, környezetünk védelme is egyre fontosabbá válik az emberiség és az élőhelyünk számára egyaránt. Napjainkban jelentős szerepet kapnak a zöld, azaz alternatív energiaforrások, azonban sokan nem tudják pontosan, hogy mit is takar ez valójában. Lényeges megemlíteni, hogy a zöld energia, vagyis a természetben fellelhető megújuló energia alkalmazása során, szó szerint csak a felhasználásról van szó. Nem rongáljuk vele környezetünket, hiszen a természettől nem elvesszük, hanem hasznosítjuk ezeket a megújuló elemeket, melyek újratermelődnek. Ilyenek például a napenergia, a szélenergia és a vízenergia is. Na, de egy kicsit ássuk mélyebben bele magunkat a témába, ugyanis az energiaforrások csoportosítása három módon történhet: megújuló energiaforrások, nem megujuló energiaforrások, másodlagos energia források. De mi is a különbség köztük? Kicsit részletesebben elmélyülünk ebben a szerteágazó energia témában, a teljes kép érdekében.

Megújuló energiaforrások: szélerőmű

A nem megújuló energiaforrások

A nem megújuló energia források alatt a több típusú fosszilis anyagot és energiát értjük, melyek korlátozottan fellelhetők a földön és előállításuk költséges, felhasználásuk pedig nagy mértékben környezetszennyező. A nem megujuló energia például a földgáz, propán-bután gáz, kőszén, kőolaj és az atomenergiához szükséges urán. A fosszilis tüzelőanyagok égése során felszabaduló szén-dioxid lényegesen hozzájárul a földünket érintő, környezeti változásokhoz, a globális klímaváltozáshoz. Ennek hatására jutottunk el odáig, hogy a megújuló energiaforrások kiemelkedően fontossá váltak, főleg napjainkban.

A másodlagos energiaforrások

A másodlagos energiaforrások alatt valamilyen energiaátalakítás után, a más formában felhasznált energiákat értjük. Ezek megújuló energia-és nem megújuló energia forrás által is keletkezhetnek. Átalakításuk erőművekben (atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű, szélerőmű) történik. Ilyen például az hőenergia, mechanikai energia, benzin, elektromos áram és a gőz. Javarészt elektromos áram formájában kerül a felhasználókhoz, mert ennek a hasznosítása a legegyszerűbb és könnyedén szállítható.

Vízerőmű Olaszországban

A megújuló energiaforrások

Szélenergia

A megújuló energiaforrások több csoportba sorolhatók. Első tudnivaló, hogy a megújuló energiaforrások folyamatosan újratermelődnek, nem fogynak el. Világszinten az egyik leggyorsabban a szélenergia felhasználása fejlődik, melyet a levegő mozgási energiájából nyerhetünk. A szélerőművek egyik jelentős előnye, hogy az üzemeltetésükkel járó költségek igen alacsonyak és természetesen a szélenergia hasznosítása során nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Azonban kevés hátrányai közé sorolható, hogy nem igazán esztétikus és például a napelemekkel szemben ritkán telepíthető otthonokban. Azonban Magyarország elmaradt a globálisan tapasztalható szélerőmű-gyarapodástól. Ezt is bizonyítja az a tény, hogy a legutóbbi szélerőmű a még a 2010-es évek elején épült meg hazánkban. Mi több, úgy tűnik, hogy 2030-ra akár teljesen el is tűnhet Magyarországon a szélenergia kapacitás, tekintettel arra, hogy 2016 szeptembere óta jogszabály tiltja újabb szélerőművek létesítését. Ezzel szemben Amerikában soha nem látott mennyiségben zajlanak szélerőmű-építkezések a mai napig. A szélenergia ma már az első számú megújuló forrás az Egyesült Államokban, mi sem bizonyítja jobban, hogy az elmúlt év végére az amerikai szélerőmű flotta csaknem 24 millió hétköznapi amerikai háztartás áramellátását képes biztosítani.

Napenergia

Ha már napelem, akkor a napenergia témáját sem hagyhatjuk ki a felsorolásból! A Nap hatalmas mennyiségű energiát képes kitermelni és a napenergia, mint a legfelkapottabb megujulo energiaforrasok egyike, a bolygónkat érő napsugárzásból kinyerhető energia. A napenergia felhasználása történhet a napelem, a napkollektor vagy a naperőmű segítségével is. Egyre több háztartásban vagy mezőgazdaságban alkalmazzák világszerte, hiszen számos környezeti és anyagi előnnyel jár. A napfény sosem fogy el, továbbá a Napból áradó fény és hő nem kerül pénzbe. Sőt! Az energia átvitel és elosztás költségei is alacsonyan tarthatók. Ez az alternatív energiaforrás sem növeli az üvegházhatást, biztosítva ezzel egy jobb levegőjű világ, valamint környezeti javulás lehetőségét. Ezt a csodás természet adta zöld energiát vétek lenne nem kihasználni nap mint nap. A napenergiát hasznosító megoldásoknak azonban némi árnyoldala is van, tekintettel arra, hogy ha kevés a napsütéses órák száma, kevesebbet termelnek. Értelemszerűen a melegebb klímájú területek előnyt élveznek, azonban Magyarországnak is bőven jut a napenergiából. A napsütéses órák száma Magyarországon átlagosan 2000-2200 óra évente! Erre tekintettel mindenképp ajánlani tudjuk a napelemes rendszerek telepíttetését családi házak körében is.

Napelemek egy mezőgazdasági épület tetején

Vízenergia

A napenergia hatására a tavakból és tengerekből elpárolog a víz. Az elpárolgott víz egy része ezután csapadék formájában a tavakba és a víztározókba jut, majd a vízerőműkben mozgási energia segítségével, generátorokhoz kapcsolódva áramot termelnek. A vízenergia szintén megújuló energiaforrás, nem termel szén-dioxidot, vagy egyéb üvegházhatást kiváltó gázt, nem utolsó sorban pedig nem szennyezi a környezetünket sem! A vízerőművek egyik kiemelkedő előnye, hogy gyakorlatilag ingyen lehet előállítani áramot. A vízenergia alkalmazása jelentős múlttal rendelkezik országunkban. Azonban Magyarországon kevés a vízenergia, mert kevés hegyek vannak, ezáltal az eső is csekély, és a bő vizű folyók rendkívül sík övezeteken áramlanak végig. Magyarországon nem túl sok a vízerőművek építésére alkalmas helyszín és a meglévő létesítmények is felújításra szorulnak.

Biomassza energia

Egy másik megújuló energiaforrás, a biomassza energia is érdemel pár szót, hiszen nagy lehetőség van az energetikai célú felhasználásának növelésében. Hulladékok, növényi nyersanyagok,  vagy szerves anyagok alkotják, melyek három csoportba sorolhatók: állati, növényi, vagy vegyes eredetű.  A biomassza két módon hasznosítható zöld energiaforrás. A hő- és villamos energia termelése közvetlen elégetéssel történik, illetve hő- és áram termelésére biogázt állítanak elő erjesztéssel. Milyen előnyei vannak? Többek közt a fotoszintézisnek köszönhetjük mindezt, hiszen a növényekben létrejövő szerves anyagokban raktározódik el a napfény energiája. Továbbá nem növeljük a biomassza energetikai felhasználásával a káros anyagok kibocsátását, valamint a légkör szén-dioxid mennyiségét. Elsősorban mezőgazdasági és erdőgazdasági melléktermékként hasznosítják a biomasszát. Magyarország több településén működnek fűtő- és erőművek.

Geotermikus energia

És hallottál már a geotermikus energia felhasználásáról? Nem árulunk el nagy titkot vele, ha azt mondjuk, hogy szintén a megújuló energiaforrások fajtái közé sorolható a geotermikus energia. A kevésbé ismert geotermikus energia esetén, az energia a forró földköpenyből ered. Magyarországon a geotermikus energia a felszín alatti hévizekből, azaz termálvizekből származik. Ennek legnagyobb részét gyógyfürdők üzemeltetésére hasznosítják. Viszont a geotermikus energia hasznosítási palettája igen széles. A mezőgazdaság, az ipar vagy a háztartások szempontjából is rengeteg alkalmazási terület létezik. Gyógyfürdőkön felül a háztartások meleg vízére, illetve a mezőgazdaság esetén az állattartó telepek fűtésére alkalmazzák. Ám széles körben hasznosítja továbbá az ipar is, illetve létrejöttek a geotermikus erőművek, villamos energia előállítására. Magyarország geotermikus nagyhatalom, azonban a kapacitás még közel sincs kihasználva! Szerencsére egyre többen választják ezt a megújuló energiaforrást, a passzívházak terjedésének köszönhetően sokan a gázfűtést geotermikus hőszivattyúval váltják ki.

Turisztikai látványosság: geotermikus terület Izlandon

Óceánenergia

Nem is gondolnánk, de a megújuló energiahordozók körében meg kell említenünk az óceán energiát is. Utólag visszatekintve teljesen logikusnak tűnik. Miért is? Bizonyára sokan látták már a nyugodt vagy a haragos óceánt élőben, esetleg TV-ben, így azt is láthatták, hogy ennek a hatalmas víztömegnek folytonos mozgása és óriási erőhatása van. Ezt követően kétségtelen, hogy felmerül a kérdés, vajon a tengerek vagy óceánok által fejlesztett energiát ki lehet-e aknázni. Hihetetlen, de ilyen megújuló, alternatív energiaforrás is létezik! Azt már tudjuk, vagy akár tapasztalhattuk is, hogy a tengerek és óceánok hullámai mekkora erővel, energiamennyiséggel bírnak.  A hullámenergia előtt nagy jövő áll. Már léteznek turbinás oszcilláló vízoszlopos erőművek, ahol a hullámoknak köszönhetően a levegő mozgatja a turbinát, az pedig áramot fejleszt, nagy segítséget nyújtva a tengerparti országoknak. Másik technológia a hullámzáselnyelő szerkezet, melynek némely elemei együtt mozognak a hullámokkal ezáltal folyadékot vagy levegőt átpumpálva a turbinán. Ezt követően a turbina egy generátort hajt meg, ezzel áramot termelve. A gyakorlatban reményteljes technikának bizonyulhat az árapályáramlások kiaknázása. Az árapály technikában rejlő lehetőség nagyban a telepítés helyének adottságaitól függ. A leginkább említésre méltó hatékonyság azon területeken található, ahol az árapály maximális kiterjedése nagy. Tekintve, hogy az árapály állandó és mértéke jól ismert előre, hatalmas előnye van az árapály technológia kiaknázásának.

Szélturbinák az óceánon

A megújuló energia a jövőben kiválthatja az atomerőműveket?

Mai napig vitatott téma, hogy ezek a megújuló energiaforrások kiválthatják-e az atomerőművek használatát. Tekintettel arra, hogy a napenergia és szélenergia, illetve a biomassza energia hasznosítása folyamatosan fejlődik, hamarosan háttérbe szorulhatnak az atomerőművek.  A fosszilis források közül a szenet, az olajat és a nukleáris energiaforrást is egyre inkább a megújuló energiaforrások váltják ki. A szél- és a napenergia a nukleáris teljesítménnyel vetekszik, és csak idő kérdése az atom háttérbe szorulása. Az atomenergia előnye, hogy már kis mértékű nukleáris üzemanyag felhasználásával is nagy mennyiségű villamos energia állítható elő. Azonban az atomenergia hátránya jóval több, mint az előnye. Azon kívül, hogy nem megújuló energiaforrásról beszélünk, mely károsítja környezetünket, az atomerőművek üzemeltetésének biztonsága, valamint a radioaktív hulladék tárolásának biztonsága is aggasztó a legtöbb ember számára. Viszont jó hír, hogy a 2000-es évek elejétől fogva gigászi tempóban növekedett Európában a szélenergia és a napenergia, miközben a nukleáris energia feltűnően hátrányba került. A legtöbb elektromosságot már a megújuló energiából termelik az Unióban. De globálisan is az figyelhető meg, hogy új erőművek esetében a szél- és naperőművek termelik a legolcsóbb villamos energiát. 2019-ben nyolcszor annyit fektettek megújuló energiába, mint atomerőművekbe, és majdhogy nem kétszer annyit, mint atom- és fosszilis erőművekbe összesen.

Légifelvétel egy hőerőműről

A megújuló energiatermelés olcsóbb a fosszilis energiával szemben?

Persze környezetvédelem szempontjából is előnyt élveznek a megújuló energia források, azonban az áruk és az előállításukkal járó költségük sem utolsó szempont. Úgy tűnik, hogy hamarosan a zöld energiaforrások olcsóbbak lehetnek a fosszilis energiáknál. Bár a napsütéses órák száma, óceánok hullámzása, vagy a szeles órák száma országonként, településenként eltérők lehetnek, azonban az elektromosság előállításának költsége az alternatív energiaforrások esetében egyre csökken, így anyagi szempontból is a nem megújuló energia források versenytársaivá válhatnak. Friss kutatások alapján öt év múlva kétségkívül jobban megéri majd megújuló energia felhasználásával fedezni az igényeinket. Például Amerikában a napelemekkel vagy szélerőművekkel termelt áram sokkal olcsóbb, mint a szénből termelt energia 74 százaléka. A megújuló energia források felhasználása környezetvédelmi és gazdasági szempontból is egyértelműen jobban megéri az emberiség számára. A földgáz, szén és kőolaj mennyisége véges, ennek okán a nem megújuló energia források folyamatos drágulhatnak a jövőben. A megújuló energiaforrások kiapadhatatlanok és a zöld energiát hasznosító technológiák folyamatosan fejlődnek. Sőt! Az egyre elérhetőbb áraikkal versenyképessé válnak a fosszilis energiákkal szemben.Ha még mindig ezt a cikket olvasod, remélhetőleg téged is sikerült meggyőznünk arról, hogy a környezetvédelem érdekében, és anyagi megfontolásból is a megújuló energiaforrások hasznosítása mellett dönts. Persze többségében eddig erőművekről, általánosságokról volt szó, így felmerülhet a kérdés, hogy miként lehetne kiaknázni a megújuló lehetőségeket az otthonunkban, vagy egy esetleges új családi ház építése során.

Energiatermelés tudatosan, megújuló források alkalmazásával

A napkollektorok alkalmazása

A napsugárzást, mint megújuló energia, hőenergiává alakíthatjuk napkollektorok segítségével, mellyel meleg vizet termelhetünk, vagy akár kiegészítő fűtésre is használhatjuk. A napkollektorokat leggyakrabban a mindennapi használathoz szükséges me­leg víz előállítására alkalmazzák és a meleg víz igényünk akár 60-­70 százaléka költséghatékonyan előállítható így éves szinten. Déli, délkeleti vagy délnyugati tájolással hatékonyan működő rendszert kaphatunk. A napkollektor az egyik leghamarabb megtérülő meg­újuló energia forrást hasznosító beruházás, mely akár 5­-10 év alatt is be­hozhatja az árát. Amint a napkollektorunk telepítve lett, minden egyes napsütéses óra a javunkat szolgálja, hiszen környezetkímélő, zöld energiát gyűjthetünk be általa, melyet a telepített rendszer olyan energiává alakítja át részünkre, melyet háztartásunkban hasznosítani tudunk.

A napelemes rendszerek

A napsugárzást hasznosító napelemekkel villamos áramot termelhetünk környezetbarát módon, szén-dioxid­ ki­bocsátás nélkül. Sokan a számológépek, kerti napelemes lámpák, vagy órák által ismerték meg a napelemeket, de a napelemes rendszerek egy egész háztartást is el tudnak látni elektromos árammal. A háztetőre szerelt napelemes rendszerekkel már alaposan biztosítható egy család átlagos áram­ellátása. Ahhoz, hogy rövid időn belül megtérüljön a befektetés, fontos, hogy ne méretezzük túl a napelemes rendszert, és mindenképp csak annyi napelem panel kerüljön rögzítésre, amennyire fogyasztási szokások alapján szükség van. Bár rengeteg a napelem kalkulátor az interneten, ahol magunknak megtervezhetjük napelemes rendszerünket, ám mégis a számolást érdemes több éves tapasztalattal rendelkező napelem szakértőre bízni. Miért voksoljunk a napelem kalkulátor helyett a napelemes szakértő számolására? A napelem szakértő számos befolyásoló tényezőt megvizsgálva a pontosan ki tudja számolni a család napelemes igényét. Az ember egy sokszor pontatlan gép számításnál sokkal többet érdemel, és a tökéletes napelemes rendszer érdekében érdemes kikérni napelem szakértő véleményét. A napkollektorokhoz hasonlóan szintén a déli, délkeleti és délnyugati tájolás, valamint 45 fokos dőlésszög az ideális. Ha napelemmel termeljük otthon az áramot, csatlakoztat­hatjuk a villamos energia ­hálózatra.

Családi ház napelemekkel “díszítve”

A hőszivattyú használata

Otthona­ink fűtéséhez és hűtéséhez, továbbá meleg víz előállításhoz hőszivattyú használható, mely képes kinyerni a környezetből a hőenergiát. Ha fűtésre használjuk, akkor a kinti környezetből a hőt kivonva, átadja a ház fűtési rendszerének, hűtésnél pedig ellenkező irányú a művelet. A hőszivattyú a talajt, a talaj­vizet vagy a levegőt használja hőforrásként. A hőszivattyú egyik előnye, hogy időjárástól függetlenül, egész évben biztonsággal működtethető. Továbbá említésre méltó, hogy használatához nincs szükség kéményre és nem kell a gázt sem bevezetni az épületbe. Duplán kielégíti igényeinket, hiszen nyáron hűteni is képes, valamint költséghatékonyabb, mint a gázkazános megoldás. Takarékos mivoltjából eredően kevesebb a károsanyagot termel, ezáltal fokozottan óvja élőhelyünket. Ha hőszivattyúval kívánjuk fűteni az otthonunkat, akkor a mindennapi szokásainkra is nagymértékben figyelni kell ezután. Ugyanis ha gyakran az átlagos 20-22°C­-nál magasabbra fűtjük fel a szobákat, esetleg hosszú ideig szellőztetünk és nyitva hagyjuk az ablakokat, akkor nyilvánvalóan nem számíthatunk gazdaságos üzemelésre.

Szélenergia, mint megújuló energiaforrás a háztartásokban

A megújuló energiák felhasználása itt nem áll meg! Kevesen gondolnák, hogy a szélenergia, mint megújuló energia is alkalmas lehet háztartások körében az energiatermelésre. Akár épületek tetejére is szerelhető, 1-­2 kilowattóra teljesítményű szélgenerátorok, esetleg szélkerekek segítségével részben fedezhetjük családunk áramigényét. A szélenergia által működő szélgenerátorok akár kiegészíthetik a napelemes rendszereket is, melyek hasznosak lehetnek a felhős napok okozta ter­meléscsökkenés során. Azonban csak nagyon körültekintő módon érdemes ilyen megújuló beruházásba fogni, ugyanis a szél sebessége erősen függ a helyi adottságoktól. Mindig kérjük ki szakember véleményét, hogy megéri­-e otthonunkban a szélenergia hasznosítása!

Visszakanyarodva a megújuló energiák közül a napenergia hasznosítására, azt meg kell jegyezni, hogy hazánkban a zöld energiatermelés aranykorát éljük, szinte nem tudunk úgy sétálni az utcán, hogy a következő utcasarokig minimum egy családi házat ne lássunk napelemekkel díszítve.

Szeretnéd gyermekeiddel együtt élvezni a költséghatékony, környezetbarát energiát? Már elhatároztad, hogy teszel az élhetőbb környezet érdekében és a megújuló energiák közül a napelemes rendszer beruházásába kezdesz? Akkor itt a Te időd! Több mint 10 éves tapasztalattal, megbízható referenciákkal rendelkező családi vállalkozásunk az engedélyeztetéstől az ad-vesz mérő cseréjéig mindent elintéz helyetted! Megújuló energia hasznosításához, illetve a családi napelemes rendszeredhez kérj ajánlatot szakértő csapatunktól!

CSAPATUNK SZÍVESEN SEGÍT TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEKBEN IS!

FACEBOOK ELÉRHETŐSÉGÜNK

NAPELEM ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

KÉRDÉSEM VAN – FELIRATKOZÁS

Mert néha egyszerűbb leírni, mint elmondani